Pokoli jó szórakozás

Sam Raimi a nyolcvanas években humoros-sajátos horrorfilmekkel alapozta meg nevét (The Evil Dead 1-3.), majd jó pár thriller és akciófilm után jelen évtizedünkben a Pókember-trilógia készítésével volt elfoglalva. Most azonban - minden jóérzésű ember örömére - egy kis kirándulás erejéig visszatért a horrorhoz, igaz, a Drag Me to Hell nem annyira véres, mint korai filmjei, de legalább nagyon vicces. Raimi nagyon okos filmes: pontosan ismeri a szükséges arányokat a valós és a természetfeletti keverésénél (ráadásul jól ért mindkettő bemutatásához), úgy vág képet és hangot, hogy az ember menten behugyozik, egy nem túl bonyolult cselekményt is kerek és fordulatos egészként tud prezentálni. Nagy előnye továbbá a filmnek - melyet egyébként versenyen kívül, vélhetőleg a francia bemutatóhoz igazítva vetítenek a Croisette-en -, hogy a főszerepet az az Alison Lohman játssza, akire a Trükkös fiúkban (Ridley Scott) volt érdemes felfigyelni, és elég dögös volt Az igazság fogságában című Egoyan-filmben is. A kislány elég törékeny teremtés, de kiválóan lehet filmezni az arcát - egyszóval igazi áldozat-karakter. A történetben rendeltek mellé egy jólelkű fiút is, akit Justin Long játszik. Ő manapság Shia LeBeouf halványabb, komikusabb és kevésbé vagány megfelelője, aki azért annyira kemény, hogy a Die Hard negyedik részében végigpörögte a fél USA-t Bruce Willis oldalán. Nos, ők ketten igazán édesek a filmben, de az igazi élvezetet nem szerelmük, hanem az a para jelenti, amit a lányra olvasott átok okoz.


............................"Mami, a mellemet is!".............................

Bizony, miután a bájos kis Alison nem ítél meg némi hitelhaladékot egy rozzant öregasszonynak, az magyarul (!!!) olvas rá egy komolyabb átkot, minek következtében a lányt három napig látomások és természetfeletti jelenségek gyötrik, hogy utána elnyelje őt a pokol tüze - hacsak ki nem talál valamit ellene. A Drag Me to Hell átmenet igazi horror és horrorvígjáték között, a dolgok ugyanis élesben és komolyan folynak, a figurák szépen kidolgozottak, de maga az akció helyenként annyira groteszk, hogy az ember két sikongatás közben hahotázik egyet. Nagy öröm a nyári kasszasiker-jelöltek érkezése előtt látni egy minden ízében profi és szórakoztató horrort, mely erkölcsi tanmesének is kiválóan beillik.